Az Európai Parlament védi a Budapest Pride-ot és támadja Orbánt – Mi zajlik Magyarországon?
Demokráciából illiberális állam – Miért ég ismét a figyelem Magyarország körül?
Az Európai Parlament ismét fókuszba helyezte Magyarországot, amikor Strasbourgban újabb éles vita folyt a jogállamiság romlásáról. Az ok egyszerű, de súlyos: Orbán Viktor kormánya lépésről lépésre építi ki az illiberális államot, ahol egyre inkább korlátozzák az alapvető jogokat, különösen az LGBTQ+ közösség tagjait.
Idén már harmincadik alkalommal volt napirenden a jogállamiság helyzete Magyarországon. A legújabb botrány: a magyar kormány betiltotta a Budapest Pride-ot, amelynek megrendezése hagyománnyá vált a fővárosban, erős üzenetet küldve az LGBTQ+ jogok védelme mellett.
Pride-botrány és Alkotmánymódosítás – Hogyan szigorodik a magyar rendszer?
Orbánék nem először lépték át a jogállamiság határát – a Budapest Pride betiltását korábban egy márciusi külön törvénymódosítás alapozta meg. Azóta az országgyűlés alkotmányba foglalta a korlátozásokat, köszönhetően a Fidesz kétharmados többségének. Ez a 15. alkotmánymódosítás azóta, hogy Orbán 2010-ben hatalomra került.
Az EU reakciója: keményebb fellépést várnak a képviselők
Michael McGrath, az EU igazságügyi biztosa hangsúlyozta: "Az Európai Unió alapja a szabadság és az egyenlőség – mindenki szabadon élhet és szerethet, ahogy akar." A biztos üdvözölte Budapest főpolgármesterének kezdeményezését, aki a városháza védnöksége alá venné a Pride-ot, hogy megkerüljék a kormányzati tiltást.
Ugyanakkor McGrath elismerte: az új magyar törvény lehetővé tette a rendőrség számára az LGBTQ+ rendezvények betiltását, ami komoly jogi ütközést jelent az EU-s alapjogokkal. A Bizottság kivizsgálja a legújabb magyar intézkedéseket, és nem habozik jogi lépéseket tenni, ha szükséges.
Parlamenti összefogás a magyarországi jogkorlátozások ellen
Az Európai Parlamentben pártállástól függetlenül sok képviselő élesen elítélte Orbán kormányának antidemokratikus lépéseit. Iratxe García Pérez szocialista frakcióvezető szerint Orbán "a hatalmat a félelem, a cenzúra és a gyűlölet eszközévé tette". A Zöldek oldaláról Terry Reintke szintén kiállt a magyar civil társadalom és az LGBTQ+ jogok védelme mellett.
A parlament többsége elfogadta az EU-s jogállamisági jelentést, amely egyértelműen rámutat: Magyarországon rendszerszintű probléma van, amely az igazságszolgáltatás függetlenségétől kezdve az alapvető jogok korlátozásáig terjed.
Az EP nagy többséggel szavazott a jogállamiság védelme mellett
Mi lesz az EU válasza? Vajon megállítható Orbán?
Az EP jelentése szerint 19 milliárd eurónyi EU-s forrás is blokkolva van Budapest számára – éppen a jogállamiság megsértése miatt. A képviselők azt várják, hogy az Európai Tanács továbbvigye a 7. cikk szerinti eljárást, amely akár Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethetne.
Ana Catarina Mendes szocialista EP-képviselő szerint "a demokrácia csak akkor működik, ha van hatalmi ágak szétválasztása, sajtószabadság, igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása. Ezek nélkül csak üres formalitás marad, utat engedve az autoritárius rendszereknek."
Budapest Pride: szimbolikus ellenállás a szabadság nevében
Az ellenzéki és európai képviselők közül sokan jelezték: részt vesznek a június 28-i Budapest Pride-on, támogatva a magyar LGBTQIA+ közösséget. Ahogy Carolina Morace, az Öt Csillag Mozgalom EP-képviselője fogalmazott: "Ezzel Orbán újabb szégyenletes támadást indított az egyenlőség és méltóság ellen, szembemenve az Európai Unió alapvető értékeivel."
Sokan a helyszínen is kiállnak majd az egyenlőségért és szabadságért
Az illiberális állam árnyéka – Meddig tűr még az Unió?
Ne legyenek illúzióink: Orbán "illiberális állam" víziója már 2014-ben világos volt, mostanra pedig a civil társadalom, az igazságszolgáltatás és a sajtó szabadsága is veszélybe került. Az EU évekig tétlenül nézte, most viszont úgy tűnik, egyre szélesebb fronton nő az Orbán-ellenes összefogás Brüsszelben. De vajon nem késő már? Valóban visszafordítható ez a folyamat?
Egy biztos: a Budapest Pride körüli vita már rég nem csak a magyar fővárosról szól, hanem arról is, hogy az Európai Unió mennyire képes megvédeni saját alapértékeit egy tagállammal szemben, amely nyíltan szembemegy azokkal.